A kiégéssel – vagy burnouttal kapcsolatban kezdetben inkább a segítő szakmákban dolgozók – orvosok, ápolók, pszichológusok, szociális gondozók – esetében folytak vizsgálatok. Később ahogy mélyültek a kutatások megállapították hogy a kiégés minden olyan szakmában megjelenhet, melynek lényege a emberi kommunikáció, a társas kapcsolatok minőségi működtetése. Így aztán beszélhetünk kiégésről a tanároktól kezdve, a szervezeti vezetőkön, az ügyfélszolgálatosokon át, a help desk-esekig, bárki esetében.

Milyen tünetegyüttest is jelent a kifejezés?

Érdemes a „kiégés” szóból kiindulni. Képzeljük el azt, mikor egy szép kandallóba begyújtunk, leheveredünk elé, és élvezzük mindazt a meghittséget, nyugalmat, amit ad számunkra mindez. Egyszerre van benne valamiféle ősi szenvedély, miközben biztonságos, ismerős érzéseket is megmozdít bennünk.

A személyiség számára kezdetben a munkája, a hivatása iránt érzettek nagyon hasonlóak ehhez. Tennivágyás, lendület, közben a struktúra, kiszámíthatóság nyugalma. Aztán előfordul, hogy valamiért – aminek oka nagyrészt egyéni történet – ez az egyensúly felborul. A személy „túlműködik”, sokkal nagyobb energiákat tesz bele, hajtja magát valamilyen belső motiváció mentén, lassan elmosva a határt a munka és magánélet, valamint a saját szerepei között. Felborul a struktúra, a teljesítés sokszor öncélúvá válik. Olyan, mintha a meghitt házikónk kandallójába úgy pakolnák a fűtőanyagot, hogy az elkezdi emészteni azt is, amit nem kellene – a házat magát.

A kiégés pont így működik. A személy úgy érzi, hogy elveszíti a kontrollt a dolgai felett, ami részint kapkodásba megy át, ami nyilván újabb hibákat generál, részint még erősebben próbálja visszavenni a gyeplőt, nem ritkán sajátos kényszerekkel. És mivel ez eleve kudarcra van ítélve, a kiégés egy fázisa a visszahúzódásról, az apátiáról szól. Mivel mindez a társas közegbe ágyazva jelenik meg, a személy nem csak a munkával kapcsolatban veszti el az érdeklődését, motivációját hanem mindazokkal szemben is, akik a munkát jelentik számára. Ők a munkatársak, az ügyfelek. Mit lehet tenni ilyen esetben. A hangsúly a megelőzésen van. El kell érni, hogy a kandallóban szép kis tűz lobogjon, de ne gyulladjon fel a ház. Észrevenni a jeleket még akkor, amikor a személy energiái elég intenzívek ahhoz, hogy könnyebben változtatni tudjon, nem bevárva az utolsó fázis reménytelenségét, mert akkor sokkal nehezebb a támogatás.

Szerző: Bóta Tímea